A 
sárga vesszejű som felálló ágú díszcserje, mely 2,5 méteres magasságot érhet el. Hajtásai, vesszői sárgák, félárnyékban zöldes-sárgák. Lombja nyáron sötétzöld, kékeszöld árnyalattal. Szélessége a magasságánál nagyobb is lehet, tehát termetes díszcserje, melynek sárga vesszői ősztől késő télig különös látványt nyújtanak. Feltűnően mutatnak díszkertekben, díszparkokban, különösen havas háttér előtt, vagy más, színes vesszejű bokrok társaságában. Különleges színfolt hozható létre, feldobva ezzel a téli díszkertek egyhangúságát. Tavasszal fehér virágaival, ősszel pedig fehér termésével díszít, levele ősszel vöröses árnyalatúra színeződik.
Más som fajok, fajták társaságába telepítve érhető el az említett, téli színkavalkád. Ezek webáruházunkban megtalálható dísznövények: (fehér somok csoportja).
A sárga vesszejű som gyorsan nő, ám maximum 2,5 méteres magasságot ér el. A fiatal hajtások élénkebb színűek, mint az öregebb hajtások, emiatt, hogy jól mutassanak, késő télen, rügyfakadás előtt, az öreg hajtásokat tövig vissza kell vágni, ezt elég 3 évente elvégezni. Továbbá, a sárga vesszejű som felálló növekedésű, ezért tanácsos még a fiatal hajtásokat évente, tavasszal megvágni, elég a vesszők 1/3-át lecsípni, ezzel szintén a sűrű növekedés irányába lehet hatni.
Mutatós, fehér virágai hajtásvégeken, lapos álernyőkben nyílnak, májustól néha nyár derekáig virágoznak, enyhén illatosak. Termése fehér színű csoportot alkot, mely őszi díszértékét növeli a sárga vesszejű somnak. Egy-egy fehér termése szabályos gömb alakú, és a madarak kedvelt csemegéje.
A sárga vesszejű som mezofita som fajta, nyáron feltétlenül igényli az öntözést, és kielégítő öntözés mellett, a városi klímát is jól tűri. Télállósága kiváló. Fényigényes, legfeljebb még a félárnyékot viseli el, bár félárnyékban kérgének díszértéke visszafogottabb, kérge sárgás-zöld színű lesz. Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajokon érzi jól magát, ennek ellenére nem kényes a talaj minőségére.
A sárga vesszejű som ágai legyökeresedhetnek, az alapfaj neve tarackos som (Cornus stolonifera). A tarackolásnak köszönhetően alkalmas területek tajtakarására, vagy nagy méretű rézsűk megkötésére esztétikus módon. A terjedésére, szűkebb területi körülmények között, odafigyelést igényel, nehogy a rendelkezésére álló hely kicsi legyen neki.
Az alapfaj hazája Észak-Amerika, ahol vizek közelében él, a Falviramea fajtát pedig Németországban nemesítették és 1899-ben hozták forgalomba.
Szaporítása fás dugvánnyal történik.
